<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="ta">
	<id>https://wiki2.tamilar.wiki/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%AE%AA%E0%AF%86%E0%AE%A9%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%80%E0%AE%A9%E0%AF%8D</id>
	<title>பென்சீன் - திருத்த வரலாறு</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki2.tamilar.wiki/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%AE%AA%E0%AF%86%E0%AE%A9%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%80%E0%AE%A9%E0%AF%8D"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki2.tamilar.wiki/w/index.php?title=%E0%AE%AA%E0%AF%86%E0%AE%A9%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%80%E0%AE%A9%E0%AF%8D&amp;action=history"/>
	<updated>2026-06-04T21:27:54Z</updated>
	<subtitle>விக்கியில் இப்பக்கத்துக்கான திருத்த வரலாறு</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki2.tamilar.wiki/w/index.php?title=%E0%AE%AA%E0%AF%86%E0%AE%A9%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%80%E0%AE%A9%E0%AF%8D&amp;diff=447733&amp;oldid=prev</id>
		<title>imported&gt;கி.மூர்த்தி: added Category:இனிப்பு மணம் கொண்ட இரசாயனங்கள் using HotCat</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki2.tamilar.wiki/w/index.php?title=%E0%AE%AA%E0%AF%86%E0%AE%A9%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%80%E0%AE%A9%E0%AF%8D&amp;diff=447733&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2024-08-03T14:00:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;added &lt;a href=&quot;/w/%E0%AE%AA%E0%AE%95%E0%AF%81%E0%AE%AA%E0%AF%8D%E0%AE%AA%E0%AF%81:%E0%AE%87%E0%AE%A9%E0%AE%BF%E0%AE%AA%E0%AF%8D%E0%AE%AA%E0%AF%81_%E0%AE%AE%E0%AE%A3%E0%AE%AE%E0%AF%8D_%E0%AE%95%E0%AF%8A%E0%AE%A3%E0%AF%8D%E0%AE%9F_%E0%AE%87%E0%AE%B0%E0%AE%9A%E0%AE%BE%E0%AE%AF%E0%AE%A9%E0%AE%99%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%B3%E0%AF%8D&quot; title=&quot;பகுப்பு:இனிப்பு மணம் கொண்ட இரசாயனங்கள்&quot;&gt;Category:இனிப்பு மணம் கொண்ட இரசாயனங்கள்&lt;/a&gt; using &lt;a href=&quot;/w/index.php?title=WP:HC&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;WP:HC (கட்டுரை எழுதப்படவில்லை)&quot;&gt;HotCat&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;புதிய பக்கம்&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{chembox&lt;br /&gt;
| verifiedrevid = 464365162&lt;br /&gt;
| Name = பென்சீன்&lt;br /&gt;
| ImageFileL1_Ref = {{chemboximage|correct|??}}&lt;br /&gt;
| ImageFileL1 = Benzene-2D-full.svg&lt;br /&gt;
| ImageSizeL1 = 120px&lt;br /&gt;
| ImageNameL1 = Full skeletal formula of benzene&lt;br /&gt;
| ImageFileR1 = Benzene-aromatic-3D-balls.png&lt;br /&gt;
| ImageSizeR1 = 120px&lt;br /&gt;
| ImageNameR1 = Ball-and-stick model of benzene&lt;br /&gt;
| ImageFileL2 = Benzene circle.svg&lt;br /&gt;
| ImageSizeL2 = 80px&lt;br /&gt;
| ImageNameL2 = Simplified skeletal formula of benzene&lt;br /&gt;
| ImageFileR2 = Benzene-3D-vdW.png&lt;br /&gt;
| ImageSizeR2 = 100px&lt;br /&gt;
| ImageNameR2 = Space-filling model of benzene&lt;br /&gt;
| IUPACName = பென்சீன் (benzene) &lt;br /&gt;
| SystematicName = வளையஎக்சா-1,3,5-டிரையீன்&lt;br /&gt;
| OtherNames = {{unbulleted list|1,3,5-cyclohexatriene|benzol|phene}}&lt;br /&gt;
| Section1 = {{Chembox Identifiers&lt;br /&gt;
  | CASNo = 71-43-2&lt;br /&gt;
  | CASNo_Ref = {{cascite|correct|CAS}}&lt;br /&gt;
  | PubChem = 241&lt;br /&gt;
  | ChemSpiderID = 236&lt;br /&gt;
  | ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}}&lt;br /&gt;
  | UNII = J64922108F&lt;br /&gt;
  | UNII_Ref = {{fdacite|correct|FDA}}&lt;br /&gt;
  | KEGG = C01407&lt;br /&gt;
  | KEGG_Ref = {{keggcite|correct|kegg}}&lt;br /&gt;
  | ChEBI = 16716&lt;br /&gt;
  | ChEBI_Ref = {{ebicite|correct|EBI}}&lt;br /&gt;
  | ChEMBL = 277500&lt;br /&gt;
  | ChEMBL_Ref = {{ebicite|correct|EBI}}&lt;br /&gt;
  | RTECS = CY1400000&lt;br /&gt;
  | SMILES = c1ccccc1&lt;br /&gt;
  | InChI = 1/C6H6/c1-2-4-6-5-3-1/h1-6H&lt;br /&gt;
  | InChIKey = UHOVQNZJYSORNB-UHFFFAOYAH&lt;br /&gt;
  | StdInChI = 1S/C6H6/c1-2-4-6-5-3-1/h1-6H&lt;br /&gt;
  | StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}}&lt;br /&gt;
  | StdInChIKey = UHOVQNZJYSORNB-UHFFFAOYSA-N&lt;br /&gt;
  | StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}}&lt;br /&gt;
  | Chembase = 241&lt;br /&gt;
  }}&lt;br /&gt;
| Section2 = {{Chembox Properties&lt;br /&gt;
  | C=6|H=6&lt;br /&gt;
  | Appearance = நிறமற்ற நீர்மம்&lt;br /&gt;
  | Density = 0.8765(20) கி/செமீ&amp;lt;sup&amp;gt;3&amp;lt;/sup&amp;gt;&amp;lt;ref name=&amp;quot;handbook13&amp;quot;&amp;gt;{{RubberBible86th}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;br /&gt;
  | Solubility = 1.8 கி/லி (15 °செ)&amp;lt;ref&amp;gt;{{cite journal |last1=Arnold |first1=D. |last2=Plank |first2=C. |last3=Erickson |first3=E. |last4=Pike |first4=F. |title=Solubility of Benzene in Water |year=1958 |journal=Industrial &amp;amp; Engineering Chemistry Chemical &amp;amp; Engineering Data Series |volume=3 |issue=2 |page=253 |doi=10.1021/i460004a016}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&amp;lt;!--1st ref is most comprehensive but is paywalled---&amp;gt;&amp;lt;ref&amp;gt;{{cite journal |last1=Breslow |first1=R. |last2=Guo |first2=T. |title=Surface tension measurements show that chaotropic salting-in denaturants are not just water-structure breakers |year=1990 |journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America |volume=87 |issue=1 |pages=167–9 |pmid=2153285 |pmc=53221 |doi=10.1073/pnas.87.1.167|bibcode = 1990PNAS...87..167B }}&amp;lt;/ref&amp;gt;&amp;lt;ref&amp;gt;{{cite book |last1=Coker |first1=A. Kayode |last2=Ludwig |first2=Ernest E. |title=Ludwig&amp;#039;s Applied Process Design for Chemical And Petrochemical Plants |url=http://books.google.com/books?id=N8RcH8juG_YC&amp;amp;pg=PA114 |accessdate=2012-05-31 |volume=1 |year=2007 |publisher=Elsevier |isbn=0-7506-7766-X |page=114}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;br /&gt;
  | MeltingPt = 5.5 °செ, 278.7 கெல்வின்&lt;br /&gt;
  | BoilingPt = 80.1 °C, 353.3 K&lt;br /&gt;
  | Viscosity = 0.652 [[Poise|cP]] 20 °செல்சியசில்&lt;br /&gt;
  | Dipole = 0 டிவை&lt;br /&gt;
  | LambdaMax = 255 நேனோமீட்டர்&lt;br /&gt;
  }}&lt;br /&gt;
| Section7 = {{Chembox Hazards&lt;br /&gt;
  | FlashPt = −11.63 °செ, 262 கெல்வின்&lt;br /&gt;
  | EUClass = {{unbulleted list|Flammable (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;F&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;)|[[Carcinogen|Carc. Cat. 1]]|[[Mutagen|Muta. Cat. 2]]|Toxic (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;T&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;)}}&lt;br /&gt;
  | NFPA-H = 2&lt;br /&gt;
  | NFPA-F = 3&lt;br /&gt;
  | NFPA-R = 0&lt;br /&gt;
  | RPhrases = {{R45}}, {{R46}}, {{R11}}, {{R36/38}},{{R48/23/24/25}}, {{R65}}&lt;br /&gt;
  | SPhrases = {{S53}}, {{S45}}&lt;br /&gt;
  }}&lt;br /&gt;
| Section8 = {{Chembox Related&lt;br /&gt;
  | OtherCpds = {{unbulleted list|[[தொலுயீன்]]|[[போரசீன்]]}}&lt;br /&gt;
  }}&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;பென்சீன்&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; என்பது ஆறு [[கரிமம்|கரிம]] அணுக்கள் ஒரு வளையம் போல் சேர்ந்து உருவாகும் ஒரு [[கரிமவேதியியல் சேர்வை]]யாகும். இதன் வேதியியல் குறியீடு C&amp;lt;sub&amp;gt;6&amp;lt;/sub&amp;gt;H&amp;lt;sub&amp;gt;6&amp;lt;/sub&amp;gt;ஆகும். ஐதரசன் மற்றும் கார்பன் அணுக்கள் மட்டுமே இணைந்து பென்சீன் உருவாவதால் இதுவும் ஒரு ஐதரோ கார்பனாகவே கருதப்படுகிறது. இது சுருக்கமாக Ph-H எனவும் குறிக்கப்படுவதுண்டு. பென்சீன், ஒரு நிறமற்ற, எரியக்கூடிய [[நீர்மம்]] (திரவம்). ஒப்பீட்டளவில் உயர்ந்த [[உருகுநிலை]]யைக் கொண்டது. இது [[புற்றுநோய்|புற்றுநோயைத்]] தூண்டக்கூடிய தன்மை கொண்டதால், எரிபொருட்களில் இவற்றைச் சேர்ப்பது கட்டுப்படுத்தப்பட்டுள்ளது. ஆனாலும், இது தொழில்துறையில் ஒரு முக்கியமான [[கரைப்பான்|கரைப்பானாகப்]] பயன்படுவதுடன், மருந்துப் பொருட்கள், [[நெகிழி]]கள், செயற்கை [[இறப்பர்]], மற்றும் சாயப் பொருட்களின் உற்பத்தியில் முன்னணிப் பொருளாகவும் உள்ளது. பென்சீன், கச்சா எண்ணெயில் ஒரு சேர்பொருளாக உள்ளது. ஆனாலும், இது [[பெட்ரோலியம்|பெட்ரோலியப்]] பொருட்களில் இருக்கும் வேறு சேர்வைகளிலிருந்து செயற்கையாக ஆக்கப்படுகின்றது.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== கண்டுபிடிப்பு ==&lt;br /&gt;
பென்சீன் என்ற சொல் பென்சோயின் பிசின் என்ற இத்தாலிய சொல்லிலிருந்து பெறப்பட்டது ஆகும். சில நேரங்களில் இது &amp;quot;பெஞ்சமின் பிசின்&amp;quot; அல்லது சாம்பிராணி பிசின் என்றும் அழைக்கப்படுகிறது, [[பதங்கமாதல்]] மூலமாக பென்சோயினிலிருந்து ஒரு அமிலத்தன்மை கொண்ட பொருளாக இது வடித்தெடுக்கப்பட்டு பென்சாயின் மலர்கள் அல்லது பென்சாயிக் அமிலம் எனப்பெயர் சூட்டப்பட்டு இறுதியாக [[பென்சால்]] அல்லது பென்சீன் என்ற பெயரைப் பெற்றது.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1825 ஆம் ஆண்டு, ஒளியூட்டப்பட்ட எரிவாயுவை உற்பத்தி செய்யும்போது எண்ணெய்பசை கொண்ட ஒரு வீழ்படிவாக [[மைக்கேல் பாரடே]]  பென்சீனைத் தனிமைப்படுத்தினார்.  ஹைட்ரஜனின் பைகார்புரெட் என்று அதற்கு பெயருமிட்டார்&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1833 இல், இலார்டு மிட்செர்லி என்பவர் பென்சாயிக் (பென்சோயின் பிசின்) அமிலம் மற்றும் சுண்ணாம்பை  வடிகட்டுதல் வழியாக ஒரு கலவையைத் தயாரித்து அதற்கு பென்சீன் என்ற பெயரைக் கொடுத்தார்.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1836 ஆம் ஆண்டில், பிரஞ்சு வேதியியலாளர் அகஸ்டி லாரெண்ட் என்பவர் இக்கலவைக்கு பீனே என்று பெயரிட்டார்.. ஹைட்ராக்சில் ஏற்றம் பெற்ற பென்சீனான [[பீனால்]] சேர்வைக்கும் மற்றும் பென்சீனிலிருந்து தனி ஹைட்ரஜன் அணு பிரித்தெடுப்பு எதிர்வினையின் மூலமாக உருவாகும் [[பினைல்]] தனிஉறுப்புக்கும் இப்பெயரே வேர்ச் சொல்லாக அமைந்தது&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Historic Benzene Formulae Kekulé (original).png|thumb|left|300px|Historic benzene formulae as proposed by Kekulé.&amp;lt;ref name=&amp;quot;August Kekulé&amp;quot;&amp;gt;{{cite journal|author=Kekulé, August |title=Ueber einige Condensationsproducte des Aldehyds|journal=Liebigs Ann. Chem. |year=1872|volume=162|issue=1|pages= 77–124|doi=10.1002/jlac.18721620110}}&amp;lt;/ref&amp;gt;]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==மேற்கோள்களும் குறிப்புகளும் ==&lt;br /&gt;
{{Reflist}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{கனிம கரிமச் சேர்மங்கள், அயனிகள்}}&lt;br /&gt;
{{புறவெளியில் கண்டறியப்பட்ட மூலக்கூறுகள்}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[பகுப்பு:கரிமச் சேர்மங்கள்]]&lt;br /&gt;
[[பகுப்பு:புற்றீணிகள்]]&lt;br /&gt;
[[பகுப்பு:வேதி வினைக்குழுக்கள்]]&lt;br /&gt;
[[பகுப்பு:நீரகக்கரிமக் கரைப்பான்கள்]]&lt;br /&gt;
[[பகுப்பு:அரோமாட்டிக் கரைப்பான்கள்]]&lt;br /&gt;
[[பகுப்பு:இனிப்பு மணம் கொண்ட இரசாயனங்கள்]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>imported&gt;கி.மூர்த்தி</name></author>
	</entry>
</feed>